Olyanok vagyunk, amilyennek a külvilág lát minket. Azt sose fogják tudni milyenek vagyunk valójában, mert olyannak mutatjuk magunkat amilyennek csak akarjuk. Ezért amikor azt mondjuk valakire h megváltozott, az wtf omg omfg tehát faszság. Nem változott az a szerencsétlen csak lehet, hogy akkor látod meg az igazi arcát. Mivel én azok szemében akik ismernek bunkó vagyok, ők annak látnak. De mivel képes vagyok az emberi kommunikációra és van valamilyen neveltetésem, és felszál a néni a buszra, inkább felcsoszog, és én azt mondom "kézcsók tessék ideülni". Akkor hophophop... Azt mondja magában "milyen kedves jól szituált fiatalember". Mégha ez nem is fedi a valóságot. Ezért mondom, hogy mindenki azt mutatja magából amit akar. Mindenkiben megvannak a bunkó gondolatok, csak vannak akik gyávák ahhoz, hogy kimondják, de ettől még ugyanazt gondolják, csak nem mutatják meg a külvilágnak, és ettől ők kedvesek lesznek. Persze ha hiszünk az extrém bunkóságban... Amiben azt hiszem hisztek... Akkor meg kell lennie a jing-jang-nak tehát van extrém kedvesség is. Ez általában ultra naív embereknél alakul ki. Akik felteszem nem is fognak orvosi diplomával rendelkezni... Have a nice day...
Milyenek vagyunk?
2009.08.15. 11:45
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://andrewthegod.blog.hu/api/trackback/id/tr191310879
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.