Véget ért a nyaralásom itt az ideje új poszt írásának. Sok elmélettel lettem gazdagabb, amiknek a nagy részét alá is támasztották. Kezdjük azzal, hogy továbbra is fenntartom, hogy az emberek nem változnak, de ebbe nem mennék bele már kifejtettem, csak annyit, hogy a szög mindig kibújik a zsákból. Talán a második az, hogy az emberek továbbra is hazugok ebbe se kéne belemenni ezt mindenki tudja saját tapasztalatai alapján, aki tagadja továbbra is hazudik...
Volt egy felemelő diskurzosom az egyik barátommal, ahol megvilágosodott számára mennyire szarnak tartom az életet, és mennyire utálom az embereket. Ne essék félreértés nem vagyok depressziós nem utálom saját magam. Csak gyakorlatilag mindenki mást, de hát ha én szeretem utálni az embereket és erről felvilágosítani őket, akkor nem utálom az életet, csak én egy kicsit máshogyan szeretem mint mondjuk te. Én ebben találom meg magam, hogy arra tanítom az embereket, hogy nem számít Isten és senki más sem csak az igazság. Aki szerint ez nem így van szivesen vitába szállok vele bármikor. A másik amit felismertek bennem, hogy szeretek vitatkozni (nem veszekedni). Sokan próbáltak vitába szálni már eme fenomenális gondolataimmal, amiket itt megosztok veletek, de hát kudarc volt mind. Az ilyet nem lehet megcáfolni, hogy az emberek hazugok, megbízhatatlanok, gyengék és idióták. Saját magának hazudik aki ezt nem ismeri be. Induljatok ki csak magatokból, vagy abból amit az élettől kaptok. Mert senki sem azt kapja amit érdemel. Ez baromság... Mindenki azt kapja amit kap és kész. A másik, hogy nincs olyan, hogy a rossz dolgok jóra fordulnak, a rossz csak mégtöbb rosszat szül (ezt nem bírtam megoldani szóismétlés nélkül).
Vannak akik nem bírnak szembe nézni a valósággal és inkább elmenekülnek, meg a hozzám hasonlókat tuskónak hívják. Ez miért van? Egyszerű nem azt hallják amit szeretnének. Nekem csak az igazság számít semmi más a világon. Én nem azt mondom egy embernek, ami jót tesz neki, vagy amit hallani szeretne, egyszerűen az én valóságomat a tiszta gondolataimat semmi mást. Nem mondom, hogy én nem tévedhetek, csak ritkán fordul elő.
Én csak egy tükör vagyok amibe félsz belenézni, mert azt látod majd ami vagy és senkinek sem teccik amit lát...
